Kedves naplóm! A mai nap... izéé még be sem mutatkoztam.

Szóval: Takács Jázmin vagyok. 15 éves. Van kibírhatatlan húgom és Pécsre fogok járni gimibe. Asszem ennyi elég is lesz egyenlőre.

Ma volt az első napom az új suliban. (Végre) középiskolás lettem. Reggel 6-kor felkelem. Ami elég nagy szó mert mindig későn kelek. Reggelizni nem akartam. Rosszul voltam ha az új sulira gondoltam. Miután felvettem az ünneplőmet apa bevitt Pécsre. Ide fogok járni gimibe. Koleszos leszek. Te jó ég, előre félek a szobatársaimtól. Ha utálni fognak akkor arra rácsesztem. Furcsa így új közösségbe kerülni. A régi iskolámban "manő csajnak" számítottam. Szerettek a fiúk és sok baránőm volt. Mindig 4-es 5-ös tanuló voltam. De ki tudja itt mi lesz? Na jó nem is fárasztom magam ezzel mert rémlátomásaim lesznek.
-Jazzi! Megééérkeeeeztűűűnk!- kiáltotta tagolva apukám. Nagyszerű most mégjobban félek.
Kitett a kocsiból és otthagyott. Csak így, otthagyott. Féltem, de végülis bevánszorogtam az épületbe. Ott állt a teljes leendő osztályom. Úgy tűnik ismerik egymást. Király- gondoltam. Ekkor megláttam egy irtó helyes pasit. Felém jött. Ez hihetetlen.
-Szia! A nevem Ákos, én vagyok a diákklubb elnöke, én köszöntöm az osztáyltársainkat.
-Ta...kááács Jázmihhn.-nyögtem. Rögtön el is pirultam mert a hangszínem olyan volt mint egy tüzelő macskáé akit seggberúgtak.
Hirtelen megjelent Ákos mögött egy csaj. Fekete haja és kreol bőre volt. Szemei égszínkékek. Gúnyosan rámmosolygott és megölelte az én Szőke-hercegemet. Sokatmondóan rápillantott.
-Ja..izé..őő. A barátnőm Amanda.-nyögte Mr.Tökéletes. Teljesen belezúgtam. Már most utálom ezt az Amandát. Egy rosszindulatú álnok kígyó... Te jó ég miket gondolok, hiszen nem is ismerem. Én tényleg beleszerettem Ákosba. Nem volt sok időm ezen gondolkozni mert beosztották a szobákat. Nagyszerű. Amandával vagyok egy szobában. Meg valami Zitával és Kingával. Ez az év is jó szar lesz. A szoba két emeletes ágyból és egy zuhanyfülkéből állt. Természetesen az egyik emeletes ágy tetején Amanda (új nevén szalamandra) aludt. A másikon Kinga, aki mint kiderült a barátnője.
-Szia! Te vagy Jázmin ugye?-kérdezte tőlem egy apró kisegértermetű lány. Rámmosolygott. Olyan jól esett most ez a mosoly hogy el is felejtettem válaszolni. Megköszörülte a torkát.
-Őhh. Jah igen! Takács Jázmin. Szólíts csak Jazzinak!
-Oké! Én Zita vagyok. A barátaimnak csak Zizus.
-Mintha olyan sok barátnőd lenne- nyávogta bele szalamandra.
-Most miért nem tudsz leszállni rólunk?

-Mert. Semmi közöd hozzá hogy mit csinálok.
Aztán elhúztak Kingával együtt. Mi pedig megbeszéltük Zizussal hogy délután shoppingolni megyünk. Jah különben csináltam egy-két képet. Később beragasztom őket. Különben Zizus Igazi számítógép zseni. De visszatérve a témához. Elmentünk néhány szuper butikba. Vettem magamnak egy király farmert. Zizus pedig egy bőrkabátot. Mire visszaértünk már a vacsorához kellett készülődni. Megismerkedtem a többi osztálytársammal is. Például Dórival és Líviával. Totálisan hülye tyúkok. Ők is Szalamandra barátnői. Kinga meg...Tiszta idegbeteg.
Mindegy, azért voltak rendes emberek is. Ákos állati helyes. Titokban róla is készítettem képet. Kár hogy azzal a hülyével jár. Áhh mindegy. Lett még két barátnőm. Vanda és Miyazo. Miyazo egy japán lány. De már itt született Magyarországon. Nagyon jól elbeszélgettünk velük. Az osztályból a többi fiú tiszta hülye és mind Amandába szerelmes. De a felsőbb évesek közül összehaverkodtunk Attilával, Bebével és Márkkal. Kiderült hogy ők és Ákos haverok. Szuper. Ennél jobb már nem is lehetne ez  a napom. Nah mindegy már fáradt vagyok. Alszom egyet.